A közhiedelem szerint minden, ami a 2004-es athéni olimpiára épült, ma már az enyészeté – a valóság ezzel szemben az, hogy a fejlesztések, beruházások jó része most is a görögöket gazdagítja. Minisorozatunk első része Szalay-Berzeviczy Attila közgazdász index.hu-n megjelent elemzése alapján, amely a többi közt rámutat: nem az olimpia vitte csődbe Görögországot!
Kár tagadni, hogy a belpolitikai csatározások és különböző bürokratikus intézkedések következtében nem minden beruházás volt kellően átgondolt, előkészített, és hogy a beígért rozsdaövezeti fejlesztések helyett a város csak a még meglévő zöldterületekre építkezett. Azt ellenben jókora túlzás lenne állítani, hogy Athén urbanisztikai szempontból semmit sem profitált a játékokból.
Mint arra Szalay-Berzeviczy Attila közgazdász is rámutat, az olimpia előtt a görög főváros a tömegközlekedés és az infrastruktúra terén mutatta a legnagyobb elmaradottságot. Az idők folyamán 3 milliósra duzzadt nagyváros a kétezres éveket megelőzően csak egyetlen metróvonallal rendelkezett. Ennek alapjait még 1870-ben tették le, és utoljára 1957-ben fejlesztették.
A 2004-es rendezés ugyanakkor nagyon fontos lökést adott a régen esedékes légi, vízi és közúti közlekedésnek és az azt kiszolgáló infrastruktúra fejlesztésének. De sokat profitált a kultúra is.
A görögök a nyári játékok okán 2 milliárd euróból felújították a Nemzeti Archeológiai, a Kortárs Művészeti és a Bizánci Múzeumot, valamint a Nemzeti és az Athéni Művészeti Galériát. Közben pedig építettek két modern művészeti komplexumot. A legjelentősebb kulturális fejlesztés annak a gyalogútrendszernek a kiépítése lett, amely összekötötte egymással Athén ásatási helyeit, hogy ezzel létrehozzák a világ legnagyobb szabadtéri múzeumrendszerét.
Ezenkívül az olimpia apropóján számtalan középületet, teret és közparkot is felújítottak, miközben modernizálták a turistanegyedek közvilágítását, és akadálymentesítették az összes közigazgatási hivatalt és középületet.
Mindezeknek köszönhetően Athén egy jobban élhető, jobban közlekedhető, modernebb és sokkal turistabarátabb világvárossá fejlődött 2004-re.
Szalay-Berzeviczy Attila aláhúzza, az infrastrukturális fejlesztések jelentős részét ráadásul nem az adófizetők pénzéből finanszírozták, hanem az Európai Unió és a magánszektor fizette. Például az athéni repülőtér teljes, 2,2 milliárd eurós költségéhez az Európai Befektetési Bank 1 milliárd, a pénzügyi szektor 309 millió, a Repülőtéri Illetékek Alapja 286 millió, az Európai Unió 242 millió, a magántőke 198 millió euróval járult hozzá, miközben a görög költségvetésnek összesen 155 millió eurót kellett a projektbe invesztálnia. Az EU a metró és városi vasút fejlesztésére 1,3 milliárd, a városi körgyűrű megépítésére 475 millió, a villamosvonalak modernizálására és növelésére, valamint egyéb más közlekedési projektekre összesen 275 millió eurót adott Athénnak.
